Süli János: nem a behozatal a megoldás az energiaigényekre
Legfrissebb

- Ulbert Sándor: amit lehet, megteszem

- Az új lakatokat is ki kellene nyitni

- A negyven százalékot is meghaladta júniusban az áramimport

- Liget utca: várakozó álláspontok

- Orbán Viktor és Putyin a paksi atomerőmű projektről is tárgyalt

- Süli János közleménye az Európai Unió Bíróság döntéséről

- Tolna megyében 35 kilométer hosszan épülnek kerékpárutak

- Rövidesen beszüntetheti az adást a Fortuna rádió

- Polgármesteri, alpolgármesteri adomány a Vöröskeresztnek

- Süli János: Az új blokkok határidőre elkészülnek

- Süli János felel az európai uniós szakmai koordinációért is

- Ulbert Sándor a Fidesz-KDNP közös jelöltje

Atomenergia
Paks
Közélet
Kultúra
Sport


Süli János: nem a behozatal a megoldás az energiaigényekre

2018. március 09. 14:46:50  nyomtatási kép

 

Budapest, 2018. március 8., csütörtök (PAKS-PRESS) – Az elmúlt napok hideg időjárása újra felszínre hozta a magyar villamosenergia-ellátás problémáit. A paksi atomerőmű mellett a megújulók termelése igen alacsony volt, jelentősen emelkedett a behozatal szinte minden irányból – mondta Süli János a paksi atomerőmű két új blokkjának megvalósításáért felelős tárca nélküli miniszter a „Fókuszban az energetika forradalma - az atomenergiától a napelemig” című gazdasági konferencián, Budapesten.

 

Süli János, a „Hazai villamosenergia-portfólió az atomenergiától a napelemig, Nemzetközi és EU törekvések az energetikában” című konferencián, megnyitójájában arra hívta fel a figyelmet, hogy március 2-án 6825 MW rendszerterheléssel fogyasztási rekord felhasználást értünk el, miközben az utóbbi években tartósan 30 százalék körüli importra szorul az ország.

 

Tavaly az ország éves villamosenergia-felhasználása 45 TWh volt, ebből 16 TWh a paksi atomerőmű termeléséből származott, ahol a blokkok kihasználtsága 91,8 százalék volt. Ezzel együtt, az atomenergia és a megújulók, így a napenergia sem zárják ki egymást, hanem egymás kiegészítői, a megújulók alkalmazása terén azonban az egyes országok adottságai eltérők. Mindezt alátámasztja, hogy az atomenergia mennyire fontos a hazai energiaellátásban.

 

Süli János ezt követőn a paksi bővítésről jelezte, hogy február 27-én a Paks II. projektcég átadta az orosz félnek az első felvonulási területet, amely így az alvállalkozói szerződések megkötése után elkezdődhet a mintegy 80 kiszolgáló épület építése.  

 

Szavai szerint a hazai importarány csökkentésének szükségessége mellett a klímavédelmi követelmények is a Paks II. projekt mellett szólnak. Ez utóbbira tekintettel egyébként a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) a globális villamosenergia-termelésben mintegy 15 százalékos részarányt tartana kívánatosnak a nukleáris energia terén.

 

Süli János hozzátette, hogy Magyarország fenntartható fejlődése szempontjából azért is fontos a projekt megvalósítása, mert a kormány célja, hogy olcsó energiával, alacsony közműdíjakkal hozza Magyarországra a befektetőket.

 

Aszódi Attila államtitkár, csatlakozva Süli János bevezetőjéhez a rendkívül magas import-kitettségünkre figyelmeztetett: március 2-án minden eddigi fogyasztási csúcsot regisztráltunk, miközben közel 50 százalékos importra szorultunk.

 

Ismertette, hogy Ausztria megtámadta az Európai Bíróságon a Paks II. projekt állami támogatását, melyhez Luxemburg is csatlakozott, Németországnak viszont nincs a projekttel kapcsolatosan kifogása.

Aszódi Attila szerint egyébként az osztrák lépésnek nincs semmiféle halasztó hatása a beruházásra. Mint mondta, az energiapolitika meghatározása tagállami hatáskör, nem lehet egy egységes európai energiapolitikát folytatni, mivel az országok adottságai rendkívül eltérőek.

Magyarország és Ausztria villamosenergia-ellátási rendszere és adottságai például jelentős különbségeket mutatnak. Az osztrák rendszerben 24556 MW beépített kapacitás van, míg nálunk 8236 MW, 2016-ban az osztrák erőművek több mint 60 TWh villamos energiát állítottak elő, körülbelül kétszer annyit, mint a magyar erőművek. Az osztrák kapacitásokban döntő hányadot képvisel a vízenergia, ami Magyarországban a földrajzi adottságok miatt nem lehetséges.

Ezzel szemben Németország beépített kapacitása például 200888 MW, az ottani kapacitások közel felét a nap- és szélerőművek biztosítják, a megújulók alacsonyabb rendelkezésre állása miatt azonban a termelt árammennyiséget tekintve részesedésük mindössze 15 százalék körüli.

 

A nemzetközi helyzetről szólva pedig Aszódi Attila elmondta, hogy Európa villamosenergia-piaca nagyon komoly kihívás előtt áll. A nagyerőművek negyedét 15 éven belül le kell állítani, vagyis égetően szüksége van új erőművek építésére. A Mavir előrejelzése szerint 2030 után itthon is komoly kapacitáshiány várható, ezért is alapvető a paksi bővítés megvalósítása – hangsúlyozta.

 

Bács Zalán, a Roszatom magyarországi fióktelepének vezetője előadásában többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy 2019 októberére szeretnék a Paks II. létesítési engedélyét megkapni, így 2026-ban és 2027-ben léphetnek majd kereskedelmi üzembe az új blokkok.

 

A beszállítói feltételekről elmondta, továbbra is a szerződés szerint 40 százalékos hazai részaránnyal számolnak. Hozzátette, hogy a magyarországi beszerzéseket a Roszatom paksi fióktelepe lebonyolítja le.

 

A konferencia kerekasztal beszélgetésén Lencsés Gergő, a GE Power Veresegyház gyárigazgatója a GE gőzturbináinak műszaki felépítéséről beszélt, Grabner Péter, a MEKH energetikáért felelős elnökhelyettese az EU téli energiacsomagjáról beszélt, jelezve, hogy még elég képlékeny az egész szabályozás.

Aszódi Attila arra tért ki, hogy a jövőben a villamos energia további felértékelődésével számolhatunk, elég akár az e-mobilitásra és egyéb modern technológiák megjelenésére gondolni, így például az okos rendszerek elterjedése is várható.

Bács Zalán arra hívta fel a figyelmet, hogy a beszállítók álljanak készen a munkákra.

 

Süli János a paksi atomerőmű két új blokkjának megvalósításáért felelős tárca nélküli miniszter megnyitó beszédét tartja a „Fókuszban az energetika forradalma - az atomenergiától a napelemig” című gazdasági konferencián, Budapesten, 2018. március 8-án.

(Paks-Press Fotó: Kiss G. Péter) +++


FACEBOOK

Paksi Atomerőmű