A paksi zsidó temető története
Legfrissebb

- Süli János miniszter a fejét fogta

- Muszorgszkij: Egy kiállítás képei - mesében

- Közmeghallgatás, költségvetés, menhely, közlekedés

- RHK Kft: felelősségteljes megoldások a hulladékkezelésben

- Franciaország és Magyarország nukleáris megállapodásokat kötött

- Bursa Hungarica, karácsonyi csomag, tűzifa

- Védelmi gyakorlat a Paksi Atomerőműben

- Az InnoEnergy stratégiai partnere lett az MVM

- Megdőlt a hazai áramfogyasztási rekord

- Meghalt Hirt Ferenc, a Fidesz-KDNP frakció tagja

- Piacképes startupoknak ajánl 50 milliós befektetést az MVM Csoport

- A Paks II: Magyarországnak nincs hiteltartozása

Atomenergia
Paks
Közélet
Kultúra
Sport


A paksi zsidó temető története

2018. szeptember 25. 07:45:51  nyomtatási kép
 

Paks, 2018. szeptember 24., hétfő (PAKS-PRESS) – Valamikor, a kezdetekben a zsidó temető a Kossuth Lajos utca a Kereszt utca valamint az Ida utca által képzett háromszögben volt. Szélessége 30 méter, hosszúsága 52 méter, a város központjától 230 lépésre – e rövid sorok a helytörténeti adatokból ismerhetők, a kevés tartalom is utal arra, amit Szabó Péter felvet: tudjunk meg többet, folytassuk a megismerést.

 

Erre is felhívta a figyelmet Szabó Péter történész, polgármester a „Paksi zsidó temető története” címmel tartott előadásán a Paksi Városi Könyvtárban, hétfőn. A zárt világ jobb megismeréséhez még egy pár, de szintén csak tömör adataihoz tartozik, Paks, Tolna megyében a legnagyobb számú hitközséggel bírt, gazdag hitélet volt.

 

Paks kereskedői között már a török hódoltság idején is voltak zsidók. Nagyobb számban a németek betelepítésével egyidőben, 1720-ban érkeztek zsidó családok cseh, lengyel és német területekről, valamint 48 magyarországi helységből és az itt élő nemesek (Daróczy és Száraz család) birtokain telepedtek le.

 

1746-ban még mindig a paksi közösség a legnagyobb, 21 család, 103 fő, 1890-ben 1300-an lakták a települést, a lakosság 12 százaléka. Később a zsidó lakosság száma jelentősen csökkent. Érdekesség, hogy Pakson jesiva (hittudományi iskola) is működött 1956-ig, amikor a megye zsidóságának nagy része végképp elhagyta az országot.

 

A paksi Fő utcán még ma is állnak az egykori zsidó házak, de keveset tudunk róluk, jobbára pénz -és árukereskedelemmel foglalkoztak. Múltjukat egy rossz állapotban lévő temető őrzi, a felíratok természetesen héberül felvésettek.  

 

- Érdemes volna folytatni a kutatást, hogy minél többet megtudjunk, amelynek része a szimbólum-rendszer megismerése is – fogalmazott a könyvtárban, az előadása előtt Szabó Péter. - Kutattuk a történetét, helytörténeti dolgozatok születtek, ezt érdemes lenne folytatni, feltárni, hogy kiket temettek el. Az előadásommal, ismét szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy rossz állapotban van temető, a helyi értékeinket pedig őrizni kell – mondta el.

 

Talán jelképes is lehet, hogy Szabó Péter előadását abban a városi könyvtárban tartotta, amely az egykori ortodox zsinagóga volt. Legújabb tatarozása előtt felmerült, hogy valamennyit visszaállítanak zsidó múltjából, de végül is ezt - némi jelzésszerű vakolatdíszítést nem számítva - elvetették. Ilan Mor, Izrael akkori budapesti nagykövete 2015-ös látogatása alkalmával úgy nyilatkozott, hogy Paks törődik a város zsidó örökségével.

 

Egy 2017-es felmérés szerint a paksi zsidó temető mérete 12.620 négyzetméter, a sírok száma félezer. Az Imre utcai zsidó temető tulajdonosa a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége.

 

Fotó: Ponyvahuszár Blog - A paksi izraelita temető. +++


FACEBOOK

Paksi Atomerőmű