Kérdések és aggodalmak az Öreghegyen talált gránátról
Legfrissebb

- Két héten belül megszűnhet a veszélyhelyzet

- Süli János: a vírus nem hátráltatott minket

- Pünkösd: az ünnepet már nagytemplomban tartják meg

- Megnyitnak az óvodák és bölcsődék

- Reprezentatív az országos szűrővizsgálat

- Paks: 500 milliárd kilowattóra

- Visszatérhet lassan az egészségügyi ellátások köre

- Szabó Péter: hétfől újabb nyitás várható

- Lakásárak a virus idején

- Megérkezett Brüsszel jóváhagyása a talajelőkészítő munkákhoz

- A járványhelyzetben is jól teljesít a hazai erőműpark

- A járványügyi helyzetben is folyamatos a toborzás

Atomenergia
Paks
Közélet
Kultúra
Sport


Kérdések és aggodalmak az Öreghegyen talált gránátról

2020. április 27. 13:44:48  nyomtatási kép

 

 

(PAKS-PRESS) Paks, 2020. április 27., hétfő – Számos visszajelzés és aggodalom érkezett az olvasóktól, hogy őrizetlenül, körbekerítve egy szántóföld szélén hever egy Pakson most megtalált gránát. A legtöbb „értetlenség” abból származik, hogy miért nem viszik el a lehető leghamarabb, hiszen így bárki „hozzáférhet”, a felnőttek vagy éppen a gyerekek felelőtlensége kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Az alábbiakban ezekre a felvétésekre kerestünk válaszokat.   

 

Mint azt vasárnapi kiadásunkban megírtuk, a rendőrség szalagokkal kerítette el azt a gránátot Pakson, az Öreghegyen, amelyet egy szántóföld szélén találtak. A rendőrség tájékoztatása szerint egy kutyát sétáltató ember akadt rá a háromszáz milliméterszer nyolcvan milliméter átmérőjű B kategóriás helyszínen talált gránátra. A rendőrség nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a gránátot senki se közelítse meg, miután nem őrzésköteles, elszállításról vagy hatástalanításról 30 napon belül gondoskodnak.

 

Mint az, az ide vonatkozó szakirodalmakban is olvasható, évente átlag 2500 riasztás, huszonnégy órás ügyelet, folyamatos járőrözés történik. Az MH 1. Honvéd Tűzszerész- és Hadihajós Ezred tűzszerészei mindenhová kiszállnak, ahol mezőgazdasági munkák vagy építkezések folyamán katonai robbanótest bukkan elő a földből. Nem is lehetne másképpen: egyedül nekik van törvényi felhatalmazásuk a hatástalanításra.

 

A katonai tűzszerészek munkáját a 142/1999-es kormányrendelet értelmében a katonai célra rendszeresített, robbanóanyagot tartalmazó elhagyott hadianyag, eszköz és szerkezet hatástalanítását, elszállítását és megsemmisítését kizárólag ők végezhetik el,

 

a robbanótesthez a kirendelt tűzszerészen kívül más személynek tilos hozzányúlnia, illetve tilos azt elmozdítania.

 

Az eljárás rutinnak tűnhet, valójában olajozottan működő, mégis bonyolult, sokszor improvizációt igénylő rendszert alkot.

 

Ha valaki robbanótestnek vélt tárgyat talál, kötelessége értesíteni a helyi rendőrhatóságot vagy az adott település jegyzőjét. Nekik meg kell bizonyosodni a bejelentés valódiságáról, s ha ez megtörtént, akkor jelentik ezt az MH 1. Honvéd Tűzszerész- és Hadihajós Ezrednek.

 

Ember István katonai szakértő azt írja, hogy amikor a hívás befut a tűzszerészek 24 órás szolgálatban álló ügyeletére, a bejelentéseket először kategorizálni kell, ekkor A és B kategóriás helyszínt állapítanak meg. Az előbbibe a soron kívüli, az utóbbiba a 30 napon belül végrehajtandó szakfeladatok tartoznak.

A már említett kormányrendelet pontosan körülhatárolja a kiemelt, azonnali mentesítést igénylő helyszíneket. Ennek alapján soron kívüli hatástalanítást kell elrendelni, ha a robbanótestet lakóépületben, oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi vagy más közintézmény területén, vízi vagy szárazföldi útvonalon, közforgalmú repülőtéren, közterületen, vízi létesítmény belső védőterületén lelték fel, és a vízszolgáltatást akadályozza.

 

Szintén azonnal kell intézkedniük a szakembereknek, ha az egyéb helyen talált robbanótest sürgős tűzszerész-mentesítése alapos okból indokolt. Mint arra Ember István őrnagy rámutat, az összes többi helyszín a rendelet értelmében B kategóriásnak minősül, s ebben az esetben a szokásos protokoll mindig ugyanaz: a területet el kell keríteni, „Robbanásveszély!” felirattal ellátni, a helyszínt pedig pontosan meg kell jelölni, főleg akkor, ha a robbanótest külterületen, például egy erdőben található, hiszen a tűzszerészek akkor járnak arra először, amikor a mentesítést elvégzik. Ám a katonák munkájára jellemző változékonyság itt is felülírhatja az eredeti terveket.

 

Az idővel folyamatosan versenyt futnak a tűzszerész katonák. Hiába a 24 órás ügyelet és a készenlétben álló járőrök, évi 2500 bejelentésnél nem tudnak minden B kategóriás helyszínre egy napon belül kimenni. Egy ilyen mentesítési munka akár 2-3 napig is eltarthat. Előfordult olyan év, amikor márciusban például több mint kétszázötven helyszínen jártak a katonák, ami nem véletlen. A tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák, építkezések ugyanis a legsűrűbb szezonná teszik ezt az időszakot a tűzszerészek számára.

 

Kiérkezés után először felmérik a helyszínt és megpróbálják azonosítani a feltételezett robbanótestet. Amíg ez a folyamat zajlik, a kialakított biztonsági zónán belül kizárólag a tűzszerészek tartózkodhatnak. A robbanótest méretétől, becsült súlyától és állapotától függ, hogy ez a zóna mekkora legyen.

 

Amennyiben a helyzet úgy kívánja, hogy a robbanótest környékéről lakókat kell ideiglenesen kitelepíteni, az alakulat kommunikációs tisztje értesíti a sajtót, s azon keresztül a lakosságot, hogy miért zárták le az adott területet.

 

Több variáció áll a tűzszerészek előtt. Ha az eszközre nem kilőtt állapotban találnak rá, általában elszállítják a Magyar Honvédség központi gyűjtőjébe, későbbi megsemmisítés céljából. Ha a helyszín megengedi, például lakott területtől távol esik, akkor ott végezik el a megsemmisítést.

 

Abban az esetben, ha kilőtt állapotban, éles gyújtószerkezettel rendelkezik a tárgy, már bonyolultabb a feladat. Mérlegelni kell, mi a legbiztonságosabb és legkézenfekvőbb megoldás. Helyszíni megsemmisítés? A gyújtószerkezet eltávolítása?

 

A döntést az adott szituációban, minden körülményt figyelembe véve hozzák meg. A katonák sehol nem kapkodnak, a biztonságnál nincs fontosabb. Amennyiben például valaki átmegy a piros lámpán, a felelősség őt terheli a lehetséges következményekkel együtt. Következésképpen, tehát, ha mégis valaki hozzányúl egy elkerített területen lévő gránáthoz, a tanulópénzt igen drágán megfizetheti. +++

FACEBOOK

Paksi Atomerőmű