Az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontos eszköze az atomenergia
Legfrissebb

- Összefoglaló, 2021. április 9.

- Összefoglaló, 2021. április 8.

- Összefoglaló, 2021. április 7.

- Összefoglaló, 2021. április 6.

- Összefoglaló, 2021. április 1.

- Az ünnepnapokon is oltanak Pakson

- Használt sütőolaj begyűjtő rendszer épül ki Pakson

- Összefoglaló, 2021. március 31.

- Összefoglaló, 2021. március 30.

- Összefoglaló, 2021. március 29.

- Összefoglaló, 2021. március 26.

- Összefoglaló, 2021. március 25.

Atomenergia
Paks
Közélet
Kultúra
Sport

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontos eszköze az atomenergia

2021. február 08. 16:24:28  nyomtatási kép


(PAKS-PRESS) Paks, 2021. február 8., hétfő - Akár tízszeres különbségek is előfordulnak Európa országai között az egy kilowattóra villany előállításával járó szén-dioxid-kibocsátás mértékében - írja honlapján a Paks II. Társaság.

 

Az ENTSO-E 2020-as adataira hivatkozva írják, hogy az atomenergiára alapozó európai országokban fajlagosan alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett termelnek áramot. Hozzáteszik, hogy tízszeres különbségek is előfordulnak Európa országai között az egy kilowattóra villany előállításával járó szén-dioxid-kibocsátás mértékében.

 

Ha megvizsgáljuk, hogy az egyes államokban mekkora a villamosenergia-termelés fajlagos CO2-kibocsátása, látható, hogy a legzöldebb, 150 g/kWh alatti kategóriába eső országok az atomenergiára és/vagy vízenergiára alapozzák áramtermelésüket.

Az élmezőnybe tartozó öt országból négy (Svájc, Svédország, Franciaország és Finnország) jelentős mértékben támaszkodik a nukleáris energiatermelés adta klímapolitikai előnyökre. (A Svájc után ezüstérmes Norvégia szinte kizárólag vízenergiára épít.)

 

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik fontos eszköze tehát az atomenergia.

 

A második legkedvezőbb, 151-300 g/kWh-ás sávba tartozik az atomenergiára erőteljesen építő Magyarország mellett például Belgium. A nukleáris energia, jelentős szerepe mellett a vízenergia hasznosítása is hozzájárul a kedvező fajlagos kibocsátási adatokhoz Románia és Szlovénia esetében. Spanyolország és az Egyesült Királyság földrajzi elhelyezkedése ideális a szélerőművek telepítéséhez, ennek ellenére nem mondtak le az atomenergia ellátásbiztonságban betöltött előnyeiről.

 

A harmadik, 301-450 g/kWh közötti kategóriába tartozó országok szinte mindegyikére jellemző, hogy villamosenergia-mixükben jelentős szerepe van a szénnek. Ezt részben kompenzálhatja az atomenergia (például Bulgáriánál és Csehországnál), vagy a megújuló energiaforrások alkalmazása, vagy a kettő együtt, mint Németországnál.

 

Az utolsó két, leginkább szennyező kibocsátási kategóriába (451-600 g/kWh közötti és 600 g/kWh feletti) eső országok közel mindegyikére jellemző, hogy villamosenergia-termelésük során erőteljesen támaszkodnak a szénre és a szénhidrogénekre, és villamosenergia-mixükben csekély szerepet játszik, vagy abból teljesen hiányzik a nukleáris és a vízenergia.

 

A számokból kiderül, hogy a megújuló energiaforrások erőteljes hasznosítását ösztönző Németországban az atomerőművek kivezetése egyértelműen lassítja a dekarbonizáció folyamatát, hiszen a nukleáris kapacitások leépítésével szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelőt vezet ki. Ez az oka annak, hogy a német fajlagos kibocsátás 2020-ban is közel 40 százalékkal haladta meg a magyar értéket - olvasható a Társaság oldalán. +++

x

Paksi Atomerőmű