PAKS-PRESS – Az első beton öntésére a legkésőbb jövő januárban vagy februárban sor kerülhet, s a beruházás innentől kezdve már a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint is építés alatt álló nukleáris erőműnek fog minősülni mondta – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén, szerdán.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető üdvözölte, hogy már Pakson valós építkezési munkálatok zajlanak a legszigorúbb biztonsági és szakmai előírások betartása mellett.
A felelős magyar gazdaságfejlesztési stratégia alapját a környezetkímélő módon, olcsón előállított energiának kell adnia, ez pedig a körülményeket figyelembe véve itthon főleg nap- és atomenergia révén biztosítható – fogalmazott Szijjártó Péter. Elmondta, hogy mindkét blokk alatt lezárult a talajkitermelés ötméteres mélységig, másfél millió köbméter földet ástak ki, s így megindulhatott a talajkiemelés is 23 méteres mélységig. Emellett véget ért a résfalazási munka is az érintett mintegy negyven futballpályányi területen. A talajszilárdítás jelenleg is zajlik, összesen 75 ezer furatot kell elkészíteni, ebből 35 ezer már megvan – sorolta.
Emlékeztetett arra is, hogy a két hosszú gyártási idejű eszköz egyike, a 730 tonnás zónaolvadék-csapda már megérkezett Paksra, a másik, a 330 tonnás reaktortartály gyártása pedig áprilisban megkezdődött.
„Ma Magyarországon a villamosenergia-termelés 65,5 százaléka karbonsemleges, ennek 70 százalékát adja jelenleg a nukleáris energia. A paksi atomerőmű négy blokkja összesen mintegy 2000 megawattnyi kapacitással működik, és a tavalyi évben 90 és 91 százalék között volt a kihasználtsága” – tájékoztatott, Illetve figyelmeztetett, hogy a szakértők becslései szerint 2030-ig nagyjából 50 százalékkal nőhet az EU villamosenergia-igénye, így a kontinens előtt ugyanaz a házi feladat áll, mint Magyarország előtt.
Arról is beszámolt, hogy a hazai villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátása 2010-hez képest 53 százalékkal mérséklődött. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy már tavaly év végére sikerült elérni a 2030-ra kitűzött 6000 megawattos napenergia-kapacitási célt, így előre is hozták tíz évvel az eredetileg 2040-re előirányzott 12 000 megawattos célkitűzést.
„Hogyha a hosszú időtávot nézzük 1990 óta, akkor bőven az európai uniós kibocsátás-csökkentési átlag fölött vagyunk” – húzta alá, hozzátéve, hogy miközben a magyar kibocsátás 37 százalékkal visszaesett, globálisan ez 62 százalékkal nőtt. (mti)
Fotó: külgazdasági és külügyminisztérium.
PAKS-PRESS 2024. november 14., csütörtök 14:30. +++