PAKS II. – A magyar gazdaságfejlesztési stratégia alapja a nap- és atomenergia
PAKS-PRESS – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén kifejtette, hogy a felelős magyar gazdaságfejlesztési stratégia alapját a környezetkímélő módon, olcsón előállított energiának kell adnia, ez pedig a körülményeket figyelembe véve itthon főleg nap- és atomenergia révén biztosítható. Kitért a paksi bővítés állására is, üdvözölve, hogy már valós építkezési munkálatok zajlanak a legszigorúbb biztonsági és szakmai előírások betartása mellett.
Mindkét blokk alatt lezárult a talajkitermelés ötméteres mélységig, másfél millió köbméter földet ástak ki, s így megindulhatott a talajkiemelés is 23 méteres mélységig. Emellett véget ért a résfalazási munka is az érintett mintegy negyven futballpályányi területen. A talajszilárdítás jelenleg is zajlik, összesen 75 ezer furatot kell elkészíteni, ebből 35 ezer már megvan – sorolta. Emlékeztetett arra is, hogy a két hosszú gyártási idejű eszköz egyike, a 730 tonnás zónaolvadék-csapda már megérkezett Paksra, a másik, a 330 tonnás reaktortartály gyártása pedig áprilisban megkezdődött.
Úgy vélekedett, hogy az első beton öntésére a legkésőbb jövő januárban vagy februárban sor kerülhet, s a beruházás innentől kezdve már a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint is építés alatt álló nukleáris erőműnek fog minősülni.
„Ma Magyarországon a villamosenergia-termelés 65,5 százaléka karbonsemleges, ennek 70 százalékát adja jelenleg a nukleáris energia. A paksi atomerőmű négy blokkja összesen mintegy 2000 megawattnyi kapacitással működik, és a tavalyi évben 90 és 91 százalék között volt a kihasználtsága” – tájékoztatott. Illetve figyelmeztetett, hogy a szakértők becslései szerint 2030-ig nagyjából 50 százalékkal nőhet az EU villamosenergia-igénye, így a kontinens előtt ugyanaz a házi feladat áll, mint Magyarország előtt.
Arról is beszámolt, hogy a hazai villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátása 2010-hez képest 53 százalékkal mérséklődött. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy már tavaly év végére sikerült elérni a 2030-ra kitűzött 6000 megawattos napenergia-kapacitási célt, így előre is hozták tíz évvel az eredetileg 2040-re előirányzott 12 000 megawattos célkitűzést.
A miniszter ezután rámutatott, hogy 1990-hez képest 2023-ra 37 százalékkal csökkent a magyarországi károsanyag-kibocsátás. „2010-hez képest tíz százalékkal csökkent az ország károsanyag-kibocsátása tavalyra. Ez egyébként globálisan a huszadik legnagyobb csökkentés volt” – mondta.
„Hogyha a hosszú időtávot nézzük 1990 óta, akkor bőven az európai uniós kibocsátás-csökkentési átlag fölött vagyunk” – húzta alá, hozzátéve, hogy miközben a magyar kibocsátás 37 százalékkal visszaesett, globálisan ez 62 százalékkal nőtt.
A miniszter végül arra is kitért, hogy jelenleg a hazai földgáztárolók töltöttsége 91,2 százalékon áll, ami az éves fogyasztás 58,8 százalékát biztosítaná, míg az EU-ban átlagosan az éves fogyasztás mintegy 29 százaléka van betárolva. „Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 6,3 milliárd köbméter földgáz van a magyar tárolókban, ez hét hónap fogyasztását le tudja fedni, így a felkészülés biztonságot ad az előttünk álló téli hónapokra” – szögezte le.
Változhat a Paks II. ára
PAKS-PRESS – A kormány szerint a beruházás meghiúsulása nagyobb kárt okozna, mint esetlegesen módosult feltételekkel történő befejezése. A kormány benyújtotta a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával, valamint az azzal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatát. A Szijjártó Péter külügyminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett előterjesztés egy kiegészítéssel lehetővé tenné, hogy dráguljon Paks II., ha indokolt, emelkedhet a korábban az orosz fővállalkozó Roszatommal kialkudott ár.
Mint azt a 24.hu felidézi, néhány napja beszélt arról a Roszatom vezérigazgatója, hogy február közepén léphet át Paks II. az előkészítő szakaszból a tervszerű építkezés szakaszába. A Portfolio.hu beszámolója szerint Alekszej Lihacsov úgy fogalmazott, hogy minden politikai nehézség, minden nyomás ellenére mindent megtesznek azért, hogy a magyar megrendelővel szembeni kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítsék.
A portálnak korábban Jákli Gergely, Paks II. vezérigazgatója már beszélt arról, hogy drágulhat a kivitelezés, a kivitelezési ár 12,5 milliárd eurónál több lehet, és akár a kínaiak is megjelenhetnek a projekt körül, mivel ma nagy mennyiségű tapasztalat Kínában van, hiszen építenek mindent: amerikai, kanadai, koreai, francia, orosz és kínai műszaki tervek alapján, illetve az összes külföldi technológia kínai megfelelőjét. Ebből belátható, hogy nekik ma olyan óriási információs bázisuk van, ami másnak nincsen meg. +++
Február közepére várható az első betonöntés a Paks II. projektnél
PAKS-PRESS – Február közepén sor kerül az első betonöntésre a Paks II. projektnél, erről Alekszej Lihacsov, az orosz fővállalkozó vezérigazgatója beszélt újságíróknak, Jekatyerinburgban. A kijelentés lényegében összhangban van azzal, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban a magyar parlamentben egy bizottsági meghallgatáson mondott, miszerint január-februárban megtörténhet az első betonöntés az ötös blokk alatt. Ez azért is lényeges fejlemény, mert ekkortól válik hivatalosan is építés alatt állóvá a projekt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség besorolása szerint.
A Roszatom összefoglalója szerint Lihacsov úgy fogalmazott: „Az első beton lélektanilag nagyon fontos számunkra – ez az átmenet a tervezési szakaszból, az előkészítő szakaszból a szisztematikus, tervszerű építkezés felé.” A február közepi céldátumra utalva azt mondta szó szerint: „Azt gondolom, nem is az első negyedév vége, hanem a közepe lehet a kezdet, és ez az esemény észrevehető lesz. A portfolió című újságban az is olvasható, hogy a Roszatom magyarországi projektje az egyetlen atomerőmű, amely ma aktívan épül az Európai Unióban.
Úgy fogalmazott: „Látható, mennyire fontos ez Magyarország számára és nem csak az energiabiztonság és a nagy mennyiségű tiszta, fenntartható energia biztosítása szempontjából. Ez a projekt valóban lendületet ad a magyar gazdaság fejlődésének. A magyar vállalkozások pénzt keresnek általa, a fiatalok elsajátíthatják a nukleáris mérnöki szakmát. Számos nemzetközi ipari együttműködés jön létre.” Azt is rögzítette:
A paksi projekt fejlődik, Magyarország a nukleáris technológia fejlesztésének központjává válik Európában.
Lihacsov hangsúlyozta: „Természetesen minden munka engedélyeztetve van, kettős ellenőrzésen megy keresztül mind a magyar szabályozó hatóság, mind az Európai Bizottság illetékes szervei által. És minden politikai nehézség, minden nyomás ellenére mi mindent megteszünk azért, hogy a magyar megrendelővel szembeni kötelezettségeinket maradéktalanul teljesítsük.”
Az orosz ITAR-TASZSZ hírügynökség tudósítása szerint a vezérigazgató azt is említette: a szerződéses kötelezettségünk az 2025 első negyedéve. Ezért történik meg annak a közepén, tehát praktikusan február közepén az első beton kiöntése.
Jákli Gergely, a Paks II. vezérigazgatója a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban az ötös blokk alatt megtörténő első betonöntésről úgy fogalmazott: azt értjük alatta, ami a nukleáris sziget alaptestének első betoneleme. … A lemélyített gödörbe előbb szerelőbeton kerül, majd betonacél, és utána erre öntik rá az ún. első betont a nukleáris sziget alatt, ami 900 köbméter betont jelent majd.
Az első betonöntés jelentőségére utalva kifejtette, hopgy „a nemzetközi szabványok alapján a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ettől a pillanattól, tehát a nukleáris sziget alapteste kiöntésének megkezdésétől minősíti építés alatt állónak a nukleáris létesítményt. Ekkor megváltozik majd a NAÜ térképén a Paks II. projekt színe is.” +++
Az Európai Bizottság SET-terv konferenciáján panelbeszélgetésen vett részt az OAH elnöke
PAKS-PRESS – A kutatás, az innováció és a versenyképesség növelése a tiszta energiatechnológiákban” címmel Budapesten tartotta szakmai rendezvényét az Európai Bizottság a magyar EU-elnökség támogatásával. Olyan témákról beszélgettek a magasrangú résztvevők, mint az, hogy hogyan erősödhetnek tovább a klímasemleges és az egyre versenyképesebb iparágak az elektrifikáció és a rugalmasság révén, eszmét cseréltek az energiarendszerekről (beleértve a hálózatokat és a digitalizációt), továbbá arról, hogy mik az akadályai és megoldásai a feltörekvő energiatermelési technológiák fejlesztésének, illetve érintették a városi energetikai átállás témakörét is.
Kádár Andrea Beatrix, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) elnöke a nukleáris innovációk és a biztonság kérdéseivel foglalkozó panelbeszélgetésen vett részt. A beszélgetés során az OAH elnöke többek között arra világított rá, hogy fontos a kihívásokra való reagálás, az, hogy a nukleáris szektor innovatívabb, versenyképesebb legyen, de emellett a nukleáris biztonság elsődlegességét továbbra sem lehet megkérdőjelezni: „a nukleáris biztonságot a legmagasabb szinten kell biztosítanunk” – hangsúlyozta Kádár Andrea Beatrix.
A Stratégiai Energiatechnológiai Terv (SET-terv) az Európai Bizottság által gondozott európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) célja az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák fejlesztésének és felhasználásának ösztönzése. Előmozdítja az uniós országok, vállalkozások és kutatóintézetek közötti együttműködést, amelyek a készségek és a létesítmények összevonásával csökkenthetik a költségeket. Segíti továbbá különböző projektek finanszírozását. +++
PAKS-PRESS 2024. november 21., csütörtök 10.40. +++