A tartalomból: Átvették kinevezési okmányukat az új kormány miniszterei, megalakult az új magyar kormány x Döntöttek a képviselők az új kormány szerkezeti kereteiről x Orbán Viktor az Országgyűlésben bemutatta ötödik kormányának tagjait x Elfogadták az alaptörvény tizedik módosítását x Veszélyhelyzetet hirdet a kormány – jelentette be Orbán Viktor.
Országgyűlés-kormány
Átvették kinevezési okmányukat az új kormány miniszterei, megalakult az új magyar kormány
PAKS-PRESS 2022. május 24. – Most igazán belevaló kormány kell, amely felelős, egyesíti az országot és kellő erőt mutat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszterek eskütétele előtt, miután ismertették a köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről, a kormányfő felszólalásában kiemelte: a veszélyek és különösen a háború kijelöli a következő magyar kormány feladatait.
Döntöttek a képviselők az új kormány szerkezeti kereteiről
PAKS-PRESS 2022. május 24. – Elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényhez kapcsolódó törvénymódosításokat az Országgyűlés. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény alapján tizenegy tárca áll fel. Ezek közül újnak tekinthető a Technológiai és Ipari Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Építési és Beruházási Minisztérium, amelyek részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma, részben az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyébe lépnek, valamint a Miniszterelnökségből történő kiválással jönnek létre. A kormány a miniszterek sorát kiegészíti olyanokkal, akik saját szakterületet kapnak, de feladataik ellátásában nem saját, hanem egy másik minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda segítik őket.
A törvény szétválaszt eddig együtt kezelt területeket. Ilyen a szociális és a nyugdíjpolitikáért való miniszteri felelősség vagy az, hogy az oktatásért való felelősség helyett a köznevelésért és a felsőoktatásért való felelősség jelenik meg. A gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelősség és a gazdaságpolitikáért való felelősség eddig külön-külön szerepeltek a jogrendszerben, mostantól azonban összevonva lesznek, makrogazdasági megalapozásért való felelősségként.
A törvény önálló felelősségi körként hozza létre a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért való felelősséget, amely eddig a külpolitikai szakterület részét képezte. Az önálló kulturális intézetek irányításával összefüggő jogokat a kulturális diplomáciáért felelős miniszter fogja gyakorolni. A vízi létesítményekkel kapcsolatos feladatok az állami beruházásokért felelős miniszterhez kerülnek, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létesítése során az állam képviseletében a felsőoktatásért felelős miniszter jár el.
Orbán Viktor az Országgyűlésben bemutatta ötödik kormányának tagjait:
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Palkovics László technológiai és ipari miniszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Lázár János építési és beruházási miniszter, Csák János kulturális és innovációs miniszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Nagy István agrárminiszter, Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes, a nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter.
Paks városát és a paki beruházást közvetlenül is munkájában érintett miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bemutatásakor többek között elmondta: „fáradhatatlanul képviselje a magyar nemzet érdekeket…. a jövőben ő felel a PaksII. beruházásért is. Ez a munka igy együtt több embert is kívánna, de a miniszter úr bizonyította, az elmúlt években egyszerre több helyen is tud lenni„ – fogalmazott a miniszterelnök.
Szijjártó Péter szerint a kormány a következő négy évben is elkötelezetten fog dolgozni Magyarország energiabiztonságának garantálásáért. Azt mondta: „most lesz az eddigi tizenkét évhez képest a legnehezebb ennek a feladatnak az ellátása”. Szavai szerint ezért a paksi beruházás felgyorsítása, minél előbbi rendszerbe állítása, az energiahordozókra vonatkozó diverzifikációs törekvések folytatása, és a nemzeti energiaellátás biztonsága melletti következetes európai kiállás fogja meghatározni a kabinet energiapolitikával kapcsolatos álláspontját.
Szijjártó Péter már jelölti meghallgatásán kifejtette, hogy az elmúlt időszak eseményei és az elkövetkező időszak kihívásai miatt az energiapolitikai kérdések „kőkemény politikai kérdéssé” válnak. Ezért a Magyarország energiabiztonságával kapcsolatos kérdések, az energiaforrások beszerzéséhez vezető tárgyalások vezetése és lebonyolítása, a magyar kormány képviselete az Európai Unió energiatanácsában, valamint a paksi beruházás „egy csomagban” a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) hatáskörébe kerül. Egyúttal jelezte, hogy a paksi beruházásért korábban tárcanélküli miniszteri rangban felelős Süli János, a KKM államtitkáraként folytatja munkáját.
Rögzítette, hogy jelenleg az ország energiaellátása stabil lábakon áll, a földgáz beszállítása a megkötött szerződéseknek megfelelően, ütemezetten, fennakadások nélkül halad. Szólt arról is, hogy a magyar földgáztárolók feltöltöttsége 25 százalék és elkezdték a betárolást a következő.
Szijjártó Péter célnak nevezte, hogy felgyorsítsák a paksi beruházást és azt mielőbb kereskedelmi üzembe állítsák. Részletesen szólt a beruházáshoz kapcsolódó engedélyezési eljárásról, majd jelezte, hogy az építkezés 2023 második felében kezdődhet el, az új blokkok indítása pedig „még ebben az évtizedben” megtörténhet.
A legkiegyensúlyozottabb, legkiszámíthatóbb, és legolcsóbb energia ma az atomenergia – vélekedett a tárcavezető. +++
Elfogadták az alaptörvény tizedik módosítását
PAKS-PRESS 2022. május 24. – A kormány veszélyhelyzetet hirdethet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is – döntött az alaptörvény tizedik módosításával kedden az Országgyűlés. A képviselők 136 igen, 36 nem szavazattal fogadták el a kétharmados támogatást igénylő módosítást. A parlament ugyancsak elfogadta – 136 igen, 45 nem szavazattal – az alaptörvény-módosítással összefüggésben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Fontos változás az alaptörvényben, hogy az orosz-ukrán háborúra hivatkozva 2023. július 1-je helyett már idén november 1-jén hatályba léptetik a különleges jogrend új szabályait. Ezeket az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása tartalmazta, ez alapján a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.
A most elfogadott tizedik módosítást Varga Judit igazságügyi miniszter kezdeményezte, és a javaslat indoklása szerint minden esetben meg kell valósulnia háborús cselekményeknek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni.
A fegyveres konfliktus fogalma alá sorolnak minden fegyveres összetűzést, például a polgárháborús konfliktust is. Humanitárius katasztrófának pedig háborús helyzetből, fegyveres konfliktusból vagy más okokból – például elemi csapás, természeti katasztrófa miatt – kialakuló, az emberi életet tömegesen veszélyeztető súlyos élethelyzet számít.
Az indoklás hangsúlyozza: különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos – különösen humanitárius, gazdasági – hatása Magyarországon, illetve ezen súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális.
A katasztrófavédelmi törvényben rögzítették, hogy a kormány a szomszédos országban fennálló háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetben az élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonság, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat. A kormány ezt a jogkörét a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan a háborús helyzet magyarországi következményeinek megelőzése, kezelése, felszámolása céljából gyakorolhatja.
A törvényjavaslat indoklása szerint a szabályozással kapcsolatos garanciális szabály, hogy a kormány által hozott veszélyhelyzeti intézkedéseket – erre irányuló indítvány esetén – az Alkotmánybíróság köteles felülvizsgálni.
Veszélyhelyzetet hirdet a kormány – jelentette be Orbán Viktor
PAKS-PRESS 2022. május 24. – A kormány ma éjféltől kihirdeti a háborús veszélyhelyzetet. Ez lehetővé teszi, hogy a kormány azonnal reagáljon és minden lehetséges eszközzel megvédje Magyarországot és a magyar családokat. A kormányfő azzal indokolta a döntést, hogy a világ egy gazdasági válság küszöbén áll, Magyarországnak pedig meg kell védenie a családok anyagi biztonságát, amihez mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szükség. A Facebookon közzétett videóüzenetében úgy fogalmazott, a háború, amelynek egyelőre senki se látja a végét, folyamatos veszélyt jelent Magyarországra, kockára teszi a fizikai biztonságunkat és veszélyezteti a gazdaság és a családok energiaellátását és anyagi biztonságát is. A kormányfő azt ígérte, hogy szerdán tájékoztatni fog az első döntésekről.
Képünk: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) Novák Katalin köztársasági elnök és Orbán Viktor kormányfő társaságában, miután átvette kinevezési okmányát a Sándor-palotában 2022. május 24-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán.
Híreink: PAKS-PRESS/MTI
PAKS-PRESS 2022. május 24., kedd 18.30. +++