PAKS-PRESS – Lapszemle. November elején indul a két új paksi atomblokk alatti talaj szilárdítása, a kivitelező a német hátterű Bauer Kft. A 2400 megawattnyi kapacitással bíró áramtermelő egységeknek 2030 után már energiát kell adniuk az országnak – írja többek között a VG.hu internetes portál.
A lap értesülései szerint napokon belül indul a két új paksi blokk alatti talaj megszilárdítása, melyhez egymillió tonna cementre lesz szükség. A mennyiség egésze vagy döntő része Ausztriából és Szlovákiából érkezik, nem pedig hazai cementgyárakból.
A Világgazdaság értesülése szerint a talajszilárdítást – amely mélyépítési bravúrnak számít – a németországi Bauer cég magyarországi leányvállalata végzi speciális gépekkel. Akkor láthat munkához, miután a Duna Aszfalt eltávolította a majdani blokkok alatti, összesen egymilliárd tonnányi talajt az ötméteres mélységig, a kijelölt, négy futballpályányi területről. Ekkor vonul fel a területen a Bauer a speciális gépeivel, amelyekkel majd 23 méter mélyre lefúrva juttatja a mélybe a szilárdításhoz szükséges, bentonittal (egy agyagfajtával) kevert cementet.
A lap azt is megemlíti, hogy a Paks II. Zrt. és az Atomsztrojexport nem toboroz munkásokat. Mint ismeretes a hetekkel ez előtt arról szóltak a hírek, hogy ismeretlenek elsősorban roma származású munkásokat toboroztak a Paks II. építkezéshez, különösebb képzettséget nem igénylő munkára.
A Népszava egy hete írt cikke szerint a verbuválás a Facebookon történt, azóta részben eltűnt hirdetéseken keresztül. A lap idézte Lakatos Oszkárt, az ORÖ megbízott elnökét, aki 10-15 ezer főre tette a jelentkezők várható számát, és sokallva a keresett dolgozók számát (a jövő nyár elejéig 2300 főt) úgy véli, hogy nem toborzásról, hanem fiktív adatgyűjtésről van szó. Az ügyben Lőcsei Lajos, a Momentum parlamenti képviselője az igazságszolgáltatáshoz fordult.
Azt önmagában furcsának gondolhatjuk – ha valóban ez történt –, hogy álláshirdetésben kifejezetten romákat kerestek, hiszen az ilyen megkülönböztetés törvénybe ütközik. A hirdetésben szereplő munkaerőigényen azonban nincs mit meglepődni, az pedig csak találgatás, hogy hányan jelentkeznének az állásokra.
A Népszava azt is megírta, hogy Süli János, a paksi választókerület kormánypárti KDNP-s parlamenti képviselőjének tájékoztatása szerint, aki előzőleg az atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter volt pillanatnyilag nem folyik „hiteles” toborzás paksi munkákra.
Pénteken megérkezett a hivatalos írásbeli válasz is Lőcsei Lajosnak a toborzásra vonatkozó kérdésére: „Az ön által leírt módon a Paks II. Zrt. nem végez toborzást, és erre egyetlen cégnek vagy szervezetnek sem adott megbízást vagy felhatalmazást. A Paks II. építési munkáira a fővállalkozó jogosult tendert kiírni” – írta Magyar Levente, Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megbízásából. A Világgazdaság ezután megkérdezte a Roszatom illetékesét is az ügyben, aki jelezte: hogy az orosz fővállalkozó, az Atomsztrojexport (ASZE) sem ír ki tendert. Nyilván az alvállalkozók keresnek dolgozókat az aktuális feladatokra.
A Világgazdaság a továbbiakban arról ír, hogy az áramellátásában negyed-harmadrészben importra szoruló Magyarországon, Pakson felül is szükség van újabb nagyerőművekre. A tervekben három gázüzemű blokk építése szerepel, mindhárom az állami MVM csoport beruházásában.
E projektek a kivitelezői pályázat eredményhirdetése előtt tartanak. Kellenek továbbá kisebb egységek is, az Energiaügyi Minisztérium kis moduláris reaktorokban gondolkodik. Ilyet a világon több gyártó is kínál, a Magyarországon építkező Roszatom legutóbb a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség egy hete tartott közgyűlésének kiállításán mutatta be a saját fejlesztését.
Képünk: Talajmunkák az ötös-hatos blokk építési területén. Paks-Press Fotó: Kiss G. Péter.
PAKS-PRESS 2023. november 1., szerda 05:45. +++