PAKS-PRESS – Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhely kutatója szerint a francia lakosság nem akar háborút és nem is tud háborúzni – mondta a Paksi Konzervatív Egyesület politikai estje előtt tartott sajtótájékoztatón, kedden.
Somkuti Bálint, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kutatótanára egyben hadtörténész, biztonságpolitikai elemző is. Fő kutatási területe a modern érdekérvényesítés, ezen belül napjaink katonai műveletei, valamint a nem-hagyományos módszerek, elsősorban a gerilla és irreguláris hadviselés.
Mai, a Távirati Iroda által kiadott hír, hogy az orosz félnek adatai vannak arról, hogy Franciaországban már felkészítés alatt áll egy Ukrajnába vezénylendő katonai kontingens. Ez kezdetben mintegy kétezer fős lesz – közölte Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója kedden kiadott közleményében. Az SZVR igazgatója szerint a francia hadsereg attól tart, hogy egy ilyen jelentős alegységet nem lehet észrevétlenül átdobni Ukrajnába, és ott állomásoztatni.
„Ilyen módon ez az alakulat az orosz fegyveres erők támadásainak kiemelt legitim célpontjává válik. És ez azt jelenti, hogy olyan sors vár rá, mint minden franciára, aki valaha is karddal a kezében érkezett az orosz világ területére” – hangoztatta Nariskin.
Az orosz kémfőnök szerint Emmanuel Macron francia elnök azért halogatja annak elismerését, hogy francia katonák estek el Ukrajnában, mert újabb tiltakozásoktól tart a hazájában zajló gazdatüntetések közepette.
A Nariskin által kiadott közlemény értelmében az Elysée-palotában azt mondják, hogy a francia halottak száma már átlépte azt a küszöböt, amely pszichológiai szempontból jelentősnek mondható.
Az SZVR-főnök úgy vélekedett, hogy a francia hadsereg már most „láthatóan aggódik” amiatt, hogy megnőtt az Ukrajnában elesett franciák száma. Megjegyezte: csak január 17-én, amikor Harkiv mellett egy orosz csapás megsemmisítette külföldiek egy ideiglenes telepítési helyét, „több tucat francia állampolgár” vesztette életét, és azóta „az ilyen csapások normává váltak az ukrajnai konfliktusban „. Nariskin szerint a francia védelmi minisztérium nem hivatalosan elismerte: az ország a 20. század második felében lezajlott algériai háború óta nem szenvedett el ekkora veszteségeket külföldön.
A franciák oroszországi jelenlétére vonatkozó mondás, „Ez több mint bűn, ez hiba”, még úgy is igaz lehet, hogy ez, a közvélekedéssel szemben, nem Talleyrand „bon mot”-ja, hanem Antoine de Boulay gróf mondta, miután Talleyrand külügyminiszter sugalmazására tévedésből elrabolták és kivégezték Louis Antoine Henri de Bourbon–Condét, aki VII. Lajos néven Enghien 10., egyben utolsó hercege volt.
A francia hadsereg még a némettel és a lengyel erőkkel együtt sem jelent komolyabb katonai jelenlétet – vélekedett a továbbiakban Somkuti Bálint. Szavai szerint a francia vezetés vezető szerepet szeretne átvenni Európában, de atomfegyvere is van és Emmanuel Macron nem foglakozott azzal, hogy milyen következménye van a szavainak. A háborúk nem hadüzenettel kezdődnek, a francia-német-legyel koalíció képes lehet valamilyen katonai teljesítményre – jelentette ki. Azonban Somkuti Bálint hangsúlyozta: a francia lakosság nem akar háborút, és nem is tud háborúzni.
A bevándorlók pedig már 25-30 százalékot is elérnek az össznépességen belül, ők milyen francia eszméért mennének el háborúzni? – tette fel a kérdést.
Adatokat sorolt: a francia hadsereg összlétszáma 120 ezer fő, az ukrán oldalon hozzávetőlegesen 400 ezer az orosz oldalon 450 ezer harcol a frontvonalakon, tehát a francia katonai kontingens nem hozna érdemi változást. Ami pedig az atomarzenált illeti, a franciák 300, az oroszok 6000 robbanófejjel rendelkeznek.
A tájékoztatón Somkuti Bálint kitért arra is, hogy a béketárgyalási hajlandóság már megfordult, az oroszok célközleben vannak, az ukrán társadalom az öszeomlás határán van, ilyenkor már nem tárgyal a nyerésre álló fél a békéről csak akkor, ha az számára az kezdvező eredményekkel jár. Ezt azonban a Nyugat nem akarja elfogadni. Ugyanakkor a Nyugat kifogyóvfélben van az eszközökből,és a közelgő nyári uniós választások is sürgetik – fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy a NATO beavatkozását reálisnak tekinthetjük-e, úgy válaszolt, hogy a katonai szervezet védelmi szövetség és a beavatkozáshoz a poltikai döntéshozók egységes akarata szükséges, amely jelenleg közel sem áll fent.
Képünk: Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhely kutatója a Paksi Konzervatív Egyesület politikai rendezvényének sajtótájékoztatóján, a Csengey Dénes Kulturális Központban, 2024. március 19-én. Paks-Press Fotó: Kiss G. Péter.
PAKS-PRESS 2024. március 19., kedd 18:40. +++
.