PAKS-PRESS – A meddőség gondjaiban, amikor egy édesanyától levesznek hat-nyolc petesejtet, a szülész feladata, hogy kiválasztja a legjobbat. Ezt évizedek óta mikoszkópos vizsgálattal mondják meg, ehhez adunk biokémiai-genetikai vizsgálati eredményeket – mondta kutatási munkáiról újságírók kérdéseire adott válaszában Prof. Dr. Kovács L. Gábor, a Szentágotai János Kutató Központ tudományos igazgatója, a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium (HRNL) igazgatója a paksi Városháza földszinti nagyteremében a Paksi Harmadik Kor Egyetemén tartott előadása előtt, kedden.
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Könyvtár 200 évvel ezelőtti, Széchenyi István gróf általi alapításának ünnepi évfordulója alkalmából a Kormány a 2025 és 2026 éveket a magyar tudomány éveként jegyzi. Ebből az alkalomból országszerte megemlékezések sokasága mutatja be a tudomány jelentőségét, a magyar tudomány legjelesebb képviselőit.
Ennek az országos ünnepség-sorozatnak a részeként, a Tolna vármegyei ünnepségek nyitórendezvényeként tartott előadást Pakson a Polgármesteri Hivatal nagytemében Dr. Kovács L. Gábor Széchenyi-díjas professzor, az MTA rendes tagja, a Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke, az MTA Felügyelő Testületének elnöke, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnökhelyettese.
A Pécsi Akadémia Bizottság elnöke az ünnepi köszöntést követően bemutatta az MTA alapításának körülményeit, az Akadémia főbb feladatait, küldetését és a Pécsi Akadémiai Bizottság munkáját, majd Kovács L. Gábor professzor és munkatársai új kutatási eredményeit ismerhette meg a hallgatóság.
Magyarországon a reprodukció zavara jelentős orvosi és társadalmi probléma: az összes meddőségi problémával küzdő házaspár száma eléri a párok 15 százalékát, azaz ma is mintegy 150 ezer pár küzd meddőségi problémákkal.
Az előadás a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában, illetve a Kovács L. Gábor professzor vezetése alatt álló Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumban folyó, az emberi szaporodás, a gyermekáldás zavarainak új, modern, innovatív kutatási módszerekkel történő kivizsgálását, kezelését és megelőzését célzó kutatások eredményeit mutatta be. Arról is szólt, hogy az új eredmények hogyan járulhatnak hozzá a meddőségi kezelések sikeréhez, az asszisztált reprodukciós kezelések hatékonyságának növeléséhez és a demográfiai stabilitás megteremtéséhez.
Kutatási munkáiról Szentágotai János Kutató Központ tudományos igazgatója, a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium (HRNL) igazgatója elmondta: a meddőség gondjaiban a hagyományos orvoslást ismerjük, eddig már sok ország elérte, de új innovatív megoldások szükségesek, ilyen például, amikor egy édesanyától levesznek hat-nyolc petesejtet, a szülész feladata, hogy kiválasztja a legjobbat. Ezt évizedek óta mikoszkópos vizsgálattal mondják meg, ehhez adunk biokémiai-genetikai vizsgálati eredményeket. Másik példaként említette, hogy a klinikai visgálati eredmény: az embrió nem szereti fényáraadatot, ezért kidolgoztak egy védő eljárási vizsgálatot, amikor vörösfényes megvilágítás alkalmaznak.
Mint ismerertes, a HRNL-t a magyar kormány 2021-ben hozta létre az emberi szaporodási zavarok innovatív kutatási és gyógyító eljárásainak koncentrált vizsgálatára. A nemzeti laboratórium a Pécsi Tudományegyetem több karának (Általános Orvostudományi Kar, Egészségtudományi Kar, Gyógyszerésztudományi Kar) különböző intézetei, illetve a Klinikai Központ több klinikájának (Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Urológiai Klinika, I. sz. Belgyógyászati Klinika) munkatársai alkotják. A klinikai kérdésfelvetések fő centruma a PTE Meddőségi Központja, a természettudományi kutatómódszerek széles tárházát a Szentágothai Kutatóközpont biztosítja.
Prof. Dr. Kovács L. Gábor Széchenyi-díjas magyar orvos, neuroendokrinológus, laboratóriumi szakorvos, emeritus egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Akadémia Bizottság elnöke, az emberi reprodukció molekuláris biomarkereinek kutatója. A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának dékánja, majd a PTE tudományos és innovációs rektorhelyettese volt, 2012-2018 között a PTE Szentágothai János Kutatóközpont elnöke, jelenleg tudományos igazgatója. 2017-2020 között az MTA Doktori Tanácsának elnöke, 2020-tól az MTA Felügyelő Testületének elnöke és az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnökhelyettese. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottságának elnökhelyettese. Munkáira több mint 7000 alkalommal hivatkoznak a nemzetközi tudományos irodalomban.
Borítókép: Paks, 2025. május 13., kedd – Akadémikusok Paks polgármesterénél. Heringes Anita, Paks polgármestere (b.1) hivatalában fogadta Prof. Dr. Kovács L. Gábor egyetemi tanárt, a Pécsi Akadémiai Bizottság elnökét, a Magyar Tudomáűnyos Akadémia (MTA) rendes tagját, (j.2) és kíséretét, a Harmadik Kor Egyeteme előadássorozatának résztvevőit, Prof. Dr. Nagy Janka Teodórát, a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar tanszékvezető egyetemi tanárát (b.2), Kalmár Pétert, az MTA, TAB titkárságának tagját, a Pécsi Akadémiai Bizottság főtitkárát, Prof. Katona Tamást, az MTA köztestületének tagját, a Pécsi Akadémiai Bizottság alelnökét (j.1), 2025. május 13-án. Kovács L. Gábor a paksi Harmadik Kor Egyetemén tartott mai előadásával az MTA200 Tolna vármegyei program nyitórendezvényét tartotta meg. Paks-Press Fotó: Kiss G. Péter.
PAKS-PRESS 2025. május 13., kedd 18:20. +++