Széles tartományban szabályozható lesz az új atomerőmű
PAKS-PRESS – Az épülő blokkok menetrend-követési képességéről beszélt a Portfolio Energy Investment Forum 2024. konferencián Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az árampiac és az energetikai szektor fontos kérdéseit járta körbe a Portfolio Energy Investment Forum 2024. konferencia, amelyen mintegy 500 érdeklődő vett részt. Az eseményről az Paks II. Zrt honlapja a portfolio.hu és más szaklapok is beszámoltak. A dekarbonizációval és az elektrifikációval foglalkozó panelbeszélgetés résztvevőjeként Jákli Gergely kiemelte, hogy a fenntartható módon, megfizethető áron megteremtett energiabiztonság elképzelhetetlen atomerőművek nélkül. Ezért is fontos ezeknek a projekteknek a felgyorsítása, amihez hozzájárulhat a döntési időszakok lerövidítése.
A paksi beruházásnál is azon dolgoznak, hogy minél hatékonyabb döntési-szervezési struktúrával segítsék a projekt mielőbbi megvalósítását.
Az elnök-vezérigazgató hozzátette: a Paks II. Atomerőmű nem kiegyenlítő erőmű lesz, de az új VVER-1200-as blokkok a jelenlegieknél nagyobb menetrendkövetési tartalékokkal rendelkeznek majd.
– Ez azt jelenti, hogy teljesítményük széles tartományban szabályozható, a névleges teljesítmény 50-100%-a közötti teljesítmény tartomány naponta kétszer bejárható megfelelő korlátok és ciklusszámok betartása mellett. Azaz maximum napi 2, heti 5, évente 200 alkalommal – részletezte Jákli Gergely. Kitért arra is, hogy a Paks II. Atomerőmű reaktorait úgy tervezik, hogy alapvetően a főgőzkollektor gőznyomásának változtatásával, szükség szerint pedig a szabályzórúdkötegek helyzetének és/vagy a bórsavkoncentráció változtatásával legyenek képesek a menetrendtartásra.
A 2024. október 10-én, Budapesten tartott fórum gazdag szakmai programot kínált. Hat szekcióban, mintegy ötven előadó és panelbeszélgetés résztvevő – köztük számos döntéshozó és cégvezető – boncolgatta a szektor helyzetét, jövőjét. A konferencia első szekciója a magyar energiaszektor helyzetével és jövőjével foglalkozott, de terítékre került az energiahatékonyság, az energiakereskedelem is. Egy beszélgetést szenteltek az árampiacot érintő kihívásoknak, így a naperőművek előretörésének, következményeinek, illetve szó esett az energiatermelők integrációjáról és a rendszerirányítási kérdésekről is.
Magyarország energiaellátásának biztonsága és szabályozhatósága csak akkor garantálható, ha a tervezett nagy erőmű-beruházások megvalósulnak. Az időjárásfüggő megújulók mellett szükség van stabil, nagy kapacitású erőművekre, amelyek képesek kiegyensúlyozni a rendszert, és biztosítani a folyamatos energiaellátást – jelentett ki Losonczy Géza, a KPMG Head of Energy & Utility Advisory Services Associate Partnere, a Portfolio Energy Investment Forum konferencián. Érdemes lenne elgondolkodni SMR-ek telepítésében is, a villamosenergia-elosztóhálózat pedig már nagyon várja a szivattyús tározós vízerőműveket is. +++
Az atomenergiáról szóló törvénymódosításról az Országgyűlésben
PAKS-PRESS 2024. október 11., péntek – BUDAPEST – Az atomenergiáról szóló törvénymódosításról szóló javaslat napirenden volt az Országgyűlésben.
Az MSZP módosítana a javaslaton
Harangozó Tamás (MSZP) felidézte, hogy Paks I korábbi üzemidő-hosszabbítását pártja is megszavazta. Ezeket a blokkokat egy újabb üzemidő-hosszabbítás hiányában 2032 és 2037 között be kellene zárni – figyelmeztetett. A javaslatot azonban az MSZP mégsem tudja támogatni, mert számukra elfogadhatatlan, hogy az energiaügyi miniszterhez kerüljön a kiégett fűtőanyagok és radioaktív hulladékok kezeléséről szóló nemzeti program Európai Bizottsághoz benyújtásához kapcsolatos hatáskör. Szintén nehezményezte, hogy a javaslat hatályon kívül helyezné azon rendelkezéseket, melyek szerint az Országos Atomenergia Hivatal hatáskörébe tartozik az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz forgalomba hozatalának engedélyezése és sugárvédelmi minősítése. A tervezet nem indokolja ezt a változást, a feladat elvégzésére pedig új szervet nem jelöl ki, ez pedig biztonsági kockázatot jelenthet – közölte, a törvényjavaslat módosítását kérve.
A KDNP: igent mond a javaslatra
Juhász Hajnalka, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy Magyarország elkötelezett a zöld átállás mellett. Kiemelte, hogy már 2023-ban elértük azt a 2030-ra kitűzött célt, amely az 1990-es bázis évhez viszonyítva az üvegházhatású gázok negyven százalékos csökkentését rögzítette. Magyarországon ez a tavalyi évben már elérte a 43 százalékot – hívta fel a figyelmet a KDNP-s politikus, hozzátéve: az Eurostat első negyedéves jelentése szerint Magyarország idén a tagállamok első harmadában foglalt helyet e téren. A környezetbarát zöld átállás nélkülözhetetlen feltétele az atomenergia, amely stabil és megbízható módon járul hozzá hazánk villamosenergia ellátásához – mutatott rá. Hangsúlyozta: a több mint 30 éve működő paksi erőmű tavaly a hazai bruttó villamosenergia termelés közel 49 százalékát tette ki.
Kiemelte: fontos, hogy az atomerőmű megbízható, hosszú távú üzemeltetése biztosítva legyen, ezzel elősegítve a háztartások, a közintézmények és a gyárak karbonmentes, zöld energiára történő átállását. A jelenlegi viszontagságos energiapolitikai nemzetközi környezetben a stabil és biztonságos energiaellátás még jobban felértékelődött – állapította meg, hozzátéve: kulcskérdéssé vált az importkitettség csökkentése és az, hogy amennyire adottságaink engedik, mi állítsuk elő a számunkra szükséges energiát, mégpedig versenyképes áron. Ezért is kiemelten fontos az üzemidő meghosszabbításáról szóló módosítási javaslat, amelyet a KDNP támogat – mondta.
Jobbik szintén igennel válaszol a javaslatra
Dudás Róbert, a Jobbik vezérszónoka rámutatott: ha a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról beszélnek, a biztonságos kivitelezésnek és az üzemeltetésnek is kiemelt szempontnak kell lennie. Szavaiból kiderült, a klímapolitikai célok csak az atomenergia bevonásával tarthatóak. A Jobbik elkötelezett a klímavédelem és a megújuló energiák alkalmazása iránt, a villamosenergia-ellátás biztonsága nemzetstratégiai kérdés – emelte ki. Rámutatott: a fogyasztói ár alacsonyan tartása lakossági és gazdasági érdek egyaránt. Magyarország elemi érdeke az önrendelkezés biztosítása, az önellátás elérése az energia-ellátás területén is – hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy a Paks I blokkjainak működése a hosszabbításnak köszönhetően 2057-ig is kitolódhat, ami – a későbbi Paks II-vel együtt – biztosítani fogja az energiaellátás területén az önrendelkezést. A javaslat Paks I hosszabbítását tartalmazza, azt a Jobbik támogatja – közölte.
A Mi Hazánk szintén támogatja a javaslatot
Szabadi István, a Mi Hazánk vezérszónoka kiemelte: a hibrid energiapolitikát támogatják, amely a hagyományos és a megújuló energiákra támaszkodik. Az országnak szüksége van atomerőművekre, de vérlázító, hogy minden Paks II-vel kapcsolatos információt titkosított a kormány. Kérdésesnek nevezte, hogy egyáltalán megépül-e Paks II és a két új blokk és nem ez indokolja-e a paksi üzemidő mostani hosszabbítását. Nem vitatta, rendkívül fontos nemzetstratégiai ügyről van szó, ezért nem elfogadható, hogy nem készült hatástanulmány. Így nem lehet megalapozott döntést hozni – hangoztatta. A Mi Hazánk szerint az üzemidőt nem lehet a végletekig hosszabbítani, mert az a biztonság kárára megy. A kritikák ellenére azonban támogatják a mostani módosítást – közölte. +++
A paksi beruházásban is hasznosítják az EUR-ban összegyűjtött tapasztalatokat
PAKS-PRESS – Japán és dél-koreai atomcég is tagja a European Utility Requirements-nek (EUR), melynek küldetése az új atomerőművi projektekre vonatkozó követelményrendszer megalkotása és folyamatos ktualizálása. A szervezet két év után ismét magyarországi rendezvényen vett részt, a szakemberek a budapesti tanácskozást követően a paksi építkezést is megtekintették.
Ismét hazánk volt a házigazdája a European Utility Requirements (EUR) szervezet tanácskozásának. A szakmai tömörüléshez 2012-ben csatlakozott a Paks II. Zrt. annak érdekében, hogy a hazai nukleáris szakértők hozzáférjenek ahhoz az európai tudáshoz, ami meghatározza, milyen atomerőművet szabad és kell engedélyeztetni Európában.
– Ez az egységesített követelményrendszer segítséget nyújt az atomerőmű-építés engedélyeztetésének egyszerűsítésében, illetve lehetővé teszi, hogy az unióban mindenkire ugyanazok a követelmények vonatkozzanak – húzta alá Pásztor Imre, a Paks II. Zrt. műszaki főmérnöke, az EUR irányító szervezetének tagja. A szakember hozzátette: az EUR kapcsolatot tart azokkal a szakmai szervezetekkel – többek közt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel és a nyugat-európai hatóságokat tömörítő WENRA-val –, amelyek Európa- és világszerte fejlesztik a nukleáris iparra vonatkozó követelményrendszereket, ezeket szintetizálja és egységes formába öntve bocsátja az atomerőmű-fejlesztő cégek rendelkezésére.
A folyamatos munka eredményeként összegyűjtött tapasztalatokat a Paks II. beruházásban is hasznosítják. A szervezet előtti legnagyobb kihívás most a követelményrendszer frissítése, aminek egyik legfontosabb célja, hogy alkalmas legyen az új típusú, ún. kis moduláris reaktor tervek értékelésére is. Ez a munka előreláthatólag 2026-ig tart, ekkor fogja a szervezet hivatalosan közzétenni a dokumentum immáron hatodik, F revízióját.
– A nukleáris iparba belépő fiatalok számára komoly lehetőség, hogy ilyen nemzetközi szervezetben dolgozhatnak és képezhetik magukat. Ez azért is fontos, mert egy atomerőmű olyan komplex létesítmény, amihez hasonló talán egyik iparágban sincsen, és a létesítés folyamán szinte nincs olyan műszaki döntés, aminek ne lenne kihatása a nukleáris biztonságra – hangsúlyozta Pásztor Imre.
Hozzátette, hogy egyre több nem európai cég érdeklődik az európai atomerőmű-üzemeltetők munkája iránt, legutóbb az ESKOM dél-afrikai nagy áramszolgáltató lépett be megfigyelőként az EUR- ba, de ugyanilyen tagja a szervezetnek a dél-koreai KHNP és a japán TEPCO vállalat is. Manuel Carrasco, a szervezet elnöke paksi látogatása során arról beszélt, hogy a klímacélok elérése érdekében a megújuló energiahordozóknak és az atomenergiának döntő szerepet kell kapniuk a jövő energiamixében. Ahhoz, hogy a nukleáris energia jelentős részesedést érhessen el, egyaránt szükséges a jelenlegi reaktorok üzemidejének meghosszabbítása és az új egységek építése.
Az elnök hozzátette: – Közép-Európában jelentősen megnövekedett a nukleáris ipar iránti érdeklődés, és a térség „étvágya” kihat a kontinens többi részére is, így más európai államok szintén elindítják saját nukleáris programjaikat. +++