A Paks II. beruházás tervezése összetett, hosszadalmas folyamat, ám az itt szerzett és megosztott tapasztalatok hasznosak lehetnek akár egy egyszemélyes vállalkozás számára is. A projektben alkalmazott módszereket, eljárásokat ezúttal a megyei mérnökközösség ismerhette meg.
Az tud megfelelő minőséget produkálni, akinek a teljesítményét nem befolyásolják környezeti, személyi tényezők, aki a folyamataiba, így például a műszaki tervezésbe rendszert visz – ezt vallja Fenyvesi Csaba, a Tolna Vármegyei Mérnöki Kamara elnöke. Ennek okán választotta a kamara októberi szakmai napja témájául a tervezés minőségfejlesztését. Mivel az új atomerőmű tervezése során a tankönyvekből ismert rendszert alkalmazzák és az itteni tapasztalatokat akár egy egyszemélyes vállalkozás is adaptálhatja, ezért a Paks II. projekt is napirendre került.
– Úgy gondolom, sokat lehet tanulni Paks II.-től, ez egy példaértékű projekt, fogalmazott Fenyvesi Csaba. – Ilyen óriási beruházást nem lehet csak úgy ad hoc módon igazgatni, irányítani. Több százezer oldalt nem lehet hagyományos módon kezelni, rendszerre van szükség. Ugyanezt piciben, akár egyszemélyes vállalkozásban is meg lehet valósítani. Ha van rendszer a működésében, akkor lehet minőséget produkálni – foglalta össze Fenyvesi Csaba.
A Paks II. beruházás rendkívül bonyolult tervezési, tervellenőrzési folyamatát Szarvas Krisztián vezérigazgató-helyettes (képünk) ismertette kiemelve, hogy a tankönyvi módszertant hogyan egészítik ki innovatív eljárásokkal, eszközökkel a munka során. – Fontosnak tartottam bemutatni, hogy egy atomerőmű-tervezés hosszú távú folyamat. A szerződéskötés után sok idő telik el az a tervezés-előkészítéssel, engedélyezéssel. Ha kitekintünk a nemzetközi projektekre, ugyanezt tapasztalhatjuk. Máshol is hasonló időtávban végezték el ezt a tevékenységet – bocsátotta előre Szarvas Krisztián. A Paks II. Zrt. műszaki igazgatói feladatokat is ellátó vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy a tankönyvi módszereket innovatív megoldásokkal egészítik ki munkatársai a fővállalkozóval együttműködve annak érdekében, hogy minőségi tervek készüljenek. – Ez az alap. Ha nincs megfelelő minőségű, jó terv, akkor nem tud elkészülni megfelelő, követelményeket kielégítő mű, az atomerőmű sem – szögezte le.
Debreczeni Szabolcs junior konfigurációkezelési szakértő a BIM (Building Information Modeling) alkalmazásának előnyeiről beszélt. Elmondta, hogy habár jogszabály nem írja elő, a tervezés, tervellenőrzés során használják ezt az épületinformációs modellt, mert a műszaki tervek, az atomerőműhöz kapcsolódó tervdokumentumok virtuális térben történő leképezése jelentősen megkönnyíti a projekt előrehaladásának nyomon követését. – Ez olyan 3D modell, ami tartalmaz minden olyan modellelemet, ami a helyszínen megvalósul. Ezekhez további adatok is hozzá vannak kapcsolva, ami alapján a modellellenőrzéseket lehet végezni, ütközésvizsgálatokat lehet lefolytatni. Így már a tervezés szakaszában kiszűrhetők olyan eltérések, amik hagyományos beruházás esetén csak a kivitelezés során kerülnének napvilágra – részletezte Debreczeni Szabolcs.
A Tolna Vármegyei Mérnöki Kamara szakmai napján a mesterséges intelligencia alkalmazásáról is szó esett. Fotó: PaksII. Zrt. (x)