Történelmi jelentőségű az Európai Parlament júliusi döntése, amely fenntartható energiatermelési módnak ismerte el az atomenergiát – jelentette ki Hárfás Zsolt a Paks FM stúdiójában.
Az atomenergetikai szakértő felidézte: az Európai Bizottság tudományos szolgálataként működő Közös Kutatóközpont már tavaly márciusi jelentésében kimutatta, hogy az atomenergia a megújuló erőforrásokhoz hasonlóan klímabarát és fenntartható.
Ezt erősítette meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának jelentése is, amely szerint az atomenergia a nap- és szélenergiánál is zöldebb az erőművek átlagos kibocsátási értékét a teljes életciklusban vizsgálva. – Ez a tudomány és a józanész diadala – kommentálta az Európai Parlament döntését Hárfás Zsolt a „Szakértő a stúdióban”című műsorban.
Súlyos energiakrízis uralkodik egész Európában, ennek közepette minden állam arra törekszik, hogy garantálni tudja az áramellátás biztonságát, a versenyképes árú energiát a lakosság és az ipar számára, valamint a klímavédelmi célok elérését. A megoldás egyértelműen az atomenergia – a kialakult helyzet kontinensszerte felgyorsíthatja egyrészt az atomerőmű-építéseket, másrészt többek közt az üzemanyagciklus zárását célzó kutatás-fejlesztési programokat vagy épp a negyedik generációs reaktorok fejlesztését, húzta alá Hárfás Zsolt.
Az atomenergia szerepe évről évre felértékelődik, egyre több ország látja be azt, hogy a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi céloknak megfelelve villamos energiát nagy mennyiségben csakis atomerőművekben lehet előállítani. Egyre több ország dönt tehát új atomerőművek építése és a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbítása mellett. A szakértő elmondta: jelenleg világszerte mintegy 440 blokk üzemel. Európát tekintve 2021-ben az áramtermelés mintegy 25 százalékát biztosította a nukleáris ipar. Ez azt is jelenti, hogy tavaly az atomerőművek voltak a földrész klímabajnokai, hiszen a legtöbb klímabarát áramot ők adták.
– Európának a jövőben még inkább támaszkodnia kell az atomenergiára annak érdekében, hogy a célkitűzéseket elérhesse – jelentette ki Hárfás Zsolt, aki az energiakrízis következményeként „nukleáris váltóállítást” is el tud képzelni Németországban.
– A németek már nem zárkóznak el ideológiai alapon attól, hogy atomerőműveket üzemeltessenek, és a fölgázfüggőség csökkentése érdekében szóba került a jelenleg még működő három blokkjuk üzemidejének meghosszabbítása.
A szakértő szerint a nukleáris alapú energiatermelés valóban megoldás lehet erre, kalkulációi alapján például Paks II. új blokkjai révén évi négy és fél milliárd köbméter földgáz lesz megtakarítható Magyarországon. (x)
Fotó: Paks II. Zrt.