PAKS-PRESS – November 4.-e nemzeti gyásznap Magyarországon. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezünk. A Szovjetunió 16 hadosztállyal és 2000 harckocsival szállta meg Magyarországot.

Czuczor Antal 1956. október 31-én a Corvin közben elesett, 20 éves fiatalember síremléke emlékeztet bennünket, paksiakat az egykori eseményekre, a nemzeti gyásznapra. A Corvin köz Budapest VIII. kerületében, a Ferenc körút és az Üllői út sarkának közelében található köz, mely arról nevezetes, hogy itt volt az 1956-os forradalom felkelőinek egyik legfontosabb és legtovább kitartó ellenállási pontja, amikor a beözönlő szovjet tankok rátámadtak a magyar forradalomra. A fegyveresek számát a Corvin közben 800 főre, a Práter utcaiakkal és a környező utcákban harcolókkal együtt 2000 főre teszik. A Corvin köz az ellenállás központja volt, mert könnyű volt védeni és nehezen lehetett bejutni a kis utcákba. Minden corvinista, akinek fegyver volt a kezében, fel volt készülve arra, hogy meghal.

A szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján, a ma már nemzeti gyásznapon november 4-én, a harcok a fővárosban 135 áldozatot követeltek. De a KSH 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti események országosan 2652 (Budapesten 2045) emberéletet követeltek, és 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája vesztette életét a harcokban, 51-en eltűntek. A forradalomban való részvételért kivégzettek száma (az eltérő adatokat közlő források szerint) 220-340 volt. A forradalom vezetőit: Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót 1958. június 16-án koncepciós per után kivégezték. A megtorlás részeként ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra.

November 4-ét a kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította. Nemzeti gyász esetén Magyarország lobogóját az Országház előtt ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással felvonják, majd félárbócra eresztik. A törvényben meghatározott középületekre zászlóhasználat esetén gyászlobogót kell kifüggeszteni, lobogóhasználat esetén Magyarország lobogóját és az európai lobogót félárbócra kell ereszteni – írja a rendlekezés. 

Czuczor Antal halálának napján, 1956. október 30-án, gyakorlatilag győzött a forradalom. A kompromittálódott kommunista vezetők elmenekültek vagy bujkáltak, újjáalakultak a politikai pártok, a kormány bejelentette az egypártrendszer felszámolását, és távozásra szólította fel a szovjet csapatokat. A budapesti eseményekkel egyidejűleg az ország nagyobb városaiban és kisebb településein is tüntetéseket, népgyűléseket tartottak, többek között Pakson is.

Vidéken is követelték a budapesti egyetemisták 16 pontjában foglaltak végrehajtását és a földek visszaadását. Az országban sok helyen elzavarták a korábbi vezetőket, ledöntötték a szovjet emlékműveket, leverték a vörös csillagokat, a helyi tanácsok irodáiból kidobálták és elégették a begyűjtési íveket. Október 31-i ülésén a szovjet pártvezetés úgy döntött, katonai erővel leveri a magyar forradalmat. November 4-én hajnalban az ország egész területén megindult a szovjet támadás. 

Ma, amikor megállunk a nemzeti gyásznapon, Pakson, Czuczor Antal sírjánál a történelem, történetek mellett nem tudjuk levenni a szemünket a fiatalember meggyalázott fotójáról. A Paksi Hírnök, 1993. október 20-ik kiadásában L. Németh Erzsébet így emlékezik: „HÁNYSZOR KELL AZ EMBERNEK MEGHALNI? – (…) Felfoghatatlan számomra, elszomorított, megrázott a találkozás a gyűlölettel, itt a paksi temetőben, Czuczor Antal sírjánál. Az 1956-ban a Corvin közben elesett 20 éves fiatalember fényképén vandál emberek sebet ejtettek. A fiú homloka közepén – úgy tűnik – légpuskagolyó okozta sérülés. Hányszor kell egy embernek meghalni? Mit érezhet az édesanya halott fia fényképe előtt? (…) A családtól megtudtam: régi a sérülés. A temetés után közvetlenül, nagyon csúnyán összetörték a síremléket. Ezt a család rendbe hozta. A most is látható lövésnyom 1957-58. táján keletkezett. Ezt így hagyták… mementónak. A temető csendje békét hirdet. Koraőszi délután van. A sápadó nap arannyal futtatja be az emlékezés kertjét…”

Képek: Archiv – Corvin köz. Erich Lessing/MTI Nemzeti Fotótár. Paks, Fehérvári úti temető Kiss G. Péter/PAKS-PRESS 

PAKS-PRESS 2023. november 4., szombat 07:00. +++

Share via
Copy link
Powered by Social Snap