Lezárult a vizsgálat: folytatódhat Paks II. építkezése.
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 2025. június 19-én engedélyezte a Paks II. Atomerőmű Zrt. számára a korábban felfüggesztett építőipari kivitelezési munkák folytatását a Paksi Atomerőmű 5. blokkjának munkagödrében, amely még januárban omlott be – a jelentésből érdekes részletek derülnek ki. Az Országos Atomenergia Hivatal még februárban felszólította a Paks II. Zrt.-t, hogy az 5. blokk munkagödre déli falának beomlással érintett szakasza, valamint a munkagödör ezen kockázattal érintett valamennyi területe tekintetében haladéktalanul állítsa le a munkavégzést, és tegye meg a szükséges óvintézkedéseket – a gödör többi részén zavartalanul folytatódhattak a kivitelezési munkálatok. Az OAH szigorú határozata azért született, mert a munkagödrön belül egy olyan félsziget pozitív sarkai omlottak be, ahol korábban már elvégezték a talajszilárdítást. Mivel eleinte nem volt kizárható a külső mechanikai hatás sem, ezért kellett részletesen megvizsgálni az esetet. Az OAH már akkor is megerősítette, hogy nukleáris biztonsági kockázat nem áll fenn, de a helyszíni ellenőrzése során közvetlen életveszély miatt azonnal felfüggesztette a további munkavégzést a déli falszakaszon és minden olyan területen, amelynél beomlási kockázat állt fenn – közölte most a Hivatal. Ezt követően előírta, hogy Paks II. Atomerőmű Zrt. vizsgálja felül a teljes munkagödör állékonyságát, jelölje ki a potenciálisan veszélyes szakaszokat, és végezze el azek megerősítését. Emellett kötelezte a vállalatot arra is, hogy mutassa be, milyen intézkedésekkel lehet előre jelezni a hasonló, élet- és munkabiztonságot fenyegető eseményeket. Az OAH közleménye szerint a januári eseményt követően a vállalat elvégezte az előírt részletes felülvizsgálatot, kijelölte a veszélyes területeket, az instabil részeket eltávolította, valamint talajszegezést hajtott végre a további leválások és beomlások megelőzése érdekében. Végül a Paks II. Atomerőmű Zrt. 2025. április 22-én benyújtotta az OAH-nak a végrehajtott intézkedéseket igazoló dokumentumokat, egyben kérve a kivitelezési munkák folytatásának engedélyezését. Az OAH a benyújtott dokumentumok áttekintése után 2025. június 12-én helyszíni ellenőrzés keretében győződött meg a kötelező intézkedések teljesüléséről. A dokumentáció és a helyszíni vizsgálat alapján az OAH mai nappal engedélyezte a kivitelezési munkák folytatását a teljes munkagödör területén. A talajszilárdítás megfelelőségét az OAH külön eljárás keretében vizsgálja. +++
Izraeli-iráni konfliktus – a nukleáris létesítmények elleni támadások veszélyei
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője figyelmeztetett a nukleáris létesítmények elleni támadások veszélyeire az izraeli-iráni konfliktus kapcsán – számolt be a Sky News. A New York-i ülésén Rafael Grossi határozott figyelmeztetést fogalmazott meg a nukleáris létesítmények elleni támadásokkal kapcsolatban. Nukleáris létesítmények elleni fegyveres támadásnak soha nem szabadna megtörténnie, mivel radioaktív anyagok kibocsátásához vezethet, ami súlyos következményekkel járhat mind a megtámadott állam területén, mind annak határain túl – jelentette ki Grossi a tanács előtt. Amerikai katonai művelet Irán ellen, az urándúsító létesítmények elpusztultak. Az amerikai haderő légitámadást hajtott végre Iránban, az ország urándúsító létesítményei teljes mértékben elpusztultak – jelentette be Donald Trump amerikai elnök Washingtonban. Az elnök a Fehér Házból nyilatkozva teljes katonai sikernek nevezte az Izrael oldalán megtett amerikai katonai akciót, és felszólította Iránt, hogy tegyen lépéseket a béke irányába. Kilátásba helyezte, hogy amennyiben ez nem történik meg, a következő támadás sokkal nagyobb lesz. Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett „bunkerromboló” bombát dobtak le a feltételezett földalatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt – Natanzban és Iszfahánban – a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak.
június 24-én kelt napviágot a hír, hogy Donald Trump szerint Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg, ami lezárja a „12 napos háborút”. Az amerikai elnök a megállapodás létrejöttét a Truth Social közösségi oldalán jelentette be. De amint bejelentette a háború végét, Irán brutális támadásba lendült. Többen meghaltak és megsebesültek a ma reggeli iráni rakétatűzben, Izraelben. Irán több hullámban ballisztikus rakétákat indított, amelyek egyike becsapódott egy hétemeletes épületbe Izrael déli részén, Beér-Seván. Az izraeli 13-as kereskedelmi televízió értesülése szerint az iráni állami televízió bejelentette, hogy Teherán a ballisztikus rakéták reggeli, Izrael elleni támadásával befejezettnek tekinti a tizenkét nappal ezelőtt kezdődött háborút Izraellel. +++
Magyar-orosz energiaipari tárgyalás
Európai Bizottság benyújtotta az orosz fosszilis energiahordozók leválásáról szóló rendelettervezetét, ami alapján az EU 2027 végéig teljesen megszünteti az orosz földgáz és kőolaj importját. A külgazdasági és külügyminiszter Szentpétervárról jelentkezett be, ahol energetikai megállapodásokról folytat tárgyalásokat. A Portfolio beszámolója szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: …azért jöttünk ma el Szentpétervárra, hogy itt orosz politikai és energetikai vezetőkkel, az energiavállalatok vezetőivel és az orosz kormány tagjaival olyan megállapodásokat tárgyaljunk le, amelyek az elkövetkezendő időszakra szólnak. Azt nem tudni, hogy milyen energetikai együttműködési lehetőségekről tárgyalhat a magyar miniszter az orosz felekkel. Az uniós tiltást lényegében kizárja az új szerződések megkötését és csak a már meglévő rövid (spot, egy éves) és hosszútávú szerződések kifutását engedélyezi 2025 és 2028 között, lépcsőzetes kivezetés formájában. Ami viszont az előzetes tervekben még benne volt, de a végleges anyagból kimaradt, az a nukleáris energia. Így akár az is elképzelhető, hogy az egyeztetések a már működő Paks I. fűtőanyag-ellátásáról, valamint a Paks II. projektről folynak. A szaktárcát vezető miniszter legfrissebb posztja alapján olyan kulcsfontosságú orosz szereplőkkel tárgyalhat, mint Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója, Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, Gyenyisz Manturov ipari miniszter és Alekszej Lihacsov a Roszatom vezérigazgatója. +++
Az Európai Unió beismerte, Magyarországnak végig igaza volt
A németországi Zöldek bukása után végre ismét nem tabutéma a nukleáris energia Európában: Brüsszelben hatalmas beruházásokat terveznek, ezeknek része a paksi bővítés is. Az Európai Unió 241 milliárd eurós beruházást tervez a nukleáris energia kapacitásának bővítésére, 2050-re 109 gigawattra növelve azt. Az új atomerőművek építésére 205 milliárd eurót, a meglévő reaktorok élettartamának meghosszabbítására pedig 36 milliárd eurót szánnak – írja a Reuters. „Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank 500 millió eurós pilot programot indít, amelyben a nukleáris projektek is részt vehetnek. Mint megírtuk: eközben viszont az Európai Unió Bírósága hatályon kívül helyezheti azt az ítéletet, amely engedélyezte az állami támogatást a paksi bővítéshez.” +++
Magyar diák is utazhat az Északi-sarkra a Roszatom nyári expedíciójával
Augusztusban indul útnak a Roszatom nemzetközi északi-sarki expedíciója, az atomjégtörő fedélzetén 21 ország középiskolás diákjai utaznak majd; Magyarországot a budapesti Könyves Kálmán Gimnázium tanulója, Dezséri Enikő képviseli – közölte az orosz atomenergetikai vállalat. Az expedícióban a Tudás jégtörője elnevezésű tudományos ismeretterjesztő projekt többfordulós feladatmegoldó versenyének győztesei vesznek részt. Az utolsó, harmadik megmérettetésen videóprezentációt kellett készíteniük a versenyzőknek arról, hogyan változtathatják meg a nukleáris technológiák az életet a saját országukban. Dezséri Enikő a globális felmelegedés és a termőterületek csökkenése kapcsán a vertikális növénytermesztésről, mint lehetséges megoldásról beszélt, amit üvegházakban, termőföld nélkül, ellenőrzött körülmények között végeznek, a szükséges energiát pedig az atomerőművek biztosíthatják. A magyar győztes kitért az atomenergia szerepére az űrkutatásban is. A nemzetközi zsűri az értékelés során a tartalom aktualitása mellett az eredetiséget és a kreativitást is díjazta.
Múzeumok Éjszakája – Pikniket tartott az atomerőmű múzeuma
Az Atomenergetikai Múzeum (AEM) idén már negyedik alkalommal rendezte meg a Múzeumi Pikniket a Múzeumok Éjszakája országos rendezvénysorozathoz csatlakozva 2025. június 21-én, szombaton délután a paksi Gesztenyés utcában. A családi programokban bővelkedő rendezvény központi tematikáját az AEM megnyitásának 13. évfordulója adta, pontosabban a 13, mint babonás szám, illetve az atomerőművet, az energiatermelést és a tudományos életet úgy általában is sokszor körül lengő tévhitek. A minden korosztályt megszólítani képes edukáció kitüntetett szereppel bír az Atomenergetikai Múzeum mindenkori célkitűzései között. Ezt a törekvést még tovább erősít a 2025-ben megnyitásának 13. évfordulóját ünneplő AEM idén kimondottan a tévhiteknek dedikált központi tematikája. +++
PAKS-PRESS 2025. június 24., kedd 09.55. +++