PAKS-PRESS – Nem valószínű, hogy a fekvőrendőr okozta a Pollack Mihály utcai balesetet pénteken a déli órákban az Energetikai Technikum előtt, jóllhet a rendőrség csak szombat reggelre ígért részletesebb tájékoztatást a baleset körülményeiről.
A közösségi médiában az eset kapcsán olvasható kommentelők jórésze a balesetért a fekvőrendőrt hibáztatja, ehhez hozzájárult az médium-közlés is, mely szerint, idézzük: „Információink szerint a középkorú férfi nagy sebességgel akarta kikerülni a fekvőrendőrt, amikor egy oszlopnak ütközött és a földnek csapódott.”
Ez az információ félrevezető, a helyszínt újra megtekintve látható, hogy a fekvőrendőr és az ütközés között nagy a távolság. Ettől függetlenül is tapasztalható a lakosság ellenérzése az itt kihelyezett kettős fekvőrendőr miatt. Sokan tartják indokolatlannak a kihelyezést és kötik össze a középiskola kerítésének kidöntésével, amelyet egy autós okozott, közel fél évvel ezelőtt.
A fevőrendőrt már több országban – mint „forgalomcsillapító küszöböt”-, elavultnak tekintik. Fizikailag létezik, de másképpen működik. Aki kiszabott sebesség-határt betartja, észre sem veszi, mert csak akkor emelkedik ki az úttestből, ha az autós gyorsabban halad a megengedettnél.
Nálunk ilyen intelligens fekvőrendőr még nincs, de létezik különböző fajtájú és méretű bukkanó forgalomlassító. Van előnyük és hátrányuk, a hivatalos elnevezésük menetdinamikai vagy forgalomcsillapító küszöb. Lényege, hogy a járművek haladási irányára merőlegesen, az úttest síkjából kiemelkedő küszöböt képez, amelyen csak mérsékelt sebességgel lehetséges az áthaladás, így csillapítja a forgalmat. Létezik olyan változat is, ahol nem kiemelkedik, hanem lesüllyed.
A magyar szabályozás nem engedi, hogy akárhová fekvőrendőrt tegyenek – írja a továbbiakban az Autoszektor.hu. Az előírás szerint fekvőrendőr csak mellékúton telepíthető, és csak olyan útvonalon, ahol a megengedett sebesség 50 kilométer-óránál alacsonyabb, valamint sebességkorlátozás van érvényben az adott úton. Forgalomcsillapító eszközöket a közút kezelője telepíthet, ami fekvőrendőrök esetén jellemzően az önkormányzatot jelenti, illetve adott esetben az eltávolítást is.
A jogszabály kiemeli, hogy ezek az eszközök nem akadályozhatják a megengedett sebességgel történő folyamatos haladást. Talán kijelenthető, hogy ennek a kritériumnak nagyon kevés fekvőrendőr tesz eleget.
A telepítésnél figyelembe kell venni a negatív hatásokat is. Egyrészt az autósok általában csak a küszöb előtt lassítanak le, így például egy lakó-pihenő övezetben csak a ki- és bejáratnál csökkentik a sebességüket. Másrészt megnőhet a zajterhelés a környéken, a lassítás-gyorsítás miatt pedig megnőhet a káros-anyagkibocsátás. Sokan ezért ellenzik a fekvőrendőröket, és az utóbbi időben a szakemberek is más forgalomtechnikai megoldásokat – például sáveltolást – javasolnak.
Az ESZI-nél kihelyezett kettős fekvőrendőr telepítése az eltelt időszak tapasztalataira figyelemmel elmondható, a döntéshozók túllőttek a célon. Az autósok kilencvenkilenc százaléka nem lassít a kijelölt a 30-as táblára, hanem az akadály előtt egyszerűen megáll, majd a zökkenés után újra gyorsít, majd újra fékez, megáll, vagy csigalassúsággal megy át. Ennek tükrében valóban több a kár, mint a haszon.
A das.hu portálon dr. Gombolai Éva jogász kiemeli: a fekvőrendőrnek nem az a célja és szerepe, hogy túlzottan lelassítsa a forgalmat, hanem az, hogy az adott övezetben érvényes sebességhatáron felüli száguldást akadályozza meg. A kialakítása azonban emellett is csak olyan lehet, hogy a közlekedők biztonságát ne veszélyeztesse. Megjegyzi: egy vonatkozó bírói döntés erre tekintettel állapította meg a közútkezelő felelősségét egy, a fekvőrendőrön eleső kerékpáros sérülése miatt.
A műszaki előírások az alkalmazáskor fokozatosságot írnak elő, hogy csak ott legyen drasztikus forgalomcsillapítás, ahol az, valóban szükségesnek mutatkozik.
Képünk a fekvőrendőrről készült, a baleset a balkanyar után történt.
PAKS-PRESS 2022. augusztus 12., péntek 23:45. +++