Egyetlen atomerőmű sem úgy épül, hogy leemelik a terveket a polcról. Komplex feladat hárul a Paks II. szakembergárdájára, hiszen valójában egy egész nukleáris város épül: a két reaktorépülettel együtt 240 építmény és a benne lévő technológia készül el. Jelenleg ötven építési dokumentáció, azaz több százezer oldal értékelése van napirenden amellett, hogy készülnek az első betonöntésre.
Az első betonöntés a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint az a mérföldkő, amelytől építés alatti státuszba kerül egy atomerőművi projekt.
– A megvalósításhoz szükséges tervcsomag készen van, a hatóság jóváhagyását várjuk – mondta Szarvas Krisztián vezérigazgató-helyettes. A kiviteli tervek nemcsak az első betonra, hanem a teljes nukleáris sziget alaplemezére, azon belül a legalsó épületszerkezetekre vonatkoznak. – Az első beton ebben egy organizációs művelet. Amint megtörténik, a betonöntés természetesen folytatódik. Az első beton néhány száz köbmétert jelent, de a teljes alaplemez esetében több tízezer köbméterről van szó – érzékeltette a nagyságrendeket Szarvas Krisztián.
Hozzátette, az erre való felkészüléssel párhuzamosan nagyon sok munka folyik a Paks II. projektben. Épületek, beleértve a felvonulási terület létesítményeit is, energiaellátást biztosító rendszerek kiviteli tervei készülnek, mások esetében megvalósulásiterv-jóváhagyások, a befejezett beruházások esetében pedig használatba vételi engedélyezési eljárások zajlanak.
– Jelen pillanatban ötven építési dokumentációval dolgozunk. Ez terjedelmét tekintve több százezer oldalt jelent, tehát igen nagy volumenű az a munkafolyamat, amit végig kell vinni – tájékoztatott a műszaki igazgatói posztot is betöltő szakember.
– Nem egy darab gyártócsarnokról vagy egyetlen létesítményről van szó, a két blokk a kiszolgáló létesítményeivel, épületeivel együtt több mint 240 épületet és a bennük lévő technológiákat jelenti, tehát kvázi ez egy nukleáris városnak is tekinthető – hangsúlyozta. Egy atomerőmű építéséhez ráadásul nem elég egyetlen létesítési engedélyt megszerezni, hanem minden egyes épületre, berendezésre vonatkozóan újabb és újabb engedélyekre van szükség.
– Egyetlen atomerőmű sem úgy épül a világban, hogy a polcról leveszik a terveket és másnap nekifognak a kivitelezésnek. A Paks II. Atomerőmű esetében is először adaptálnunk kellett a referenciablokkok terveit, azaz meg kellett feleltetni a fővállalkozói szerződésben megjelenő műszaki követelményeknek, a hazai jogszabályoknak, illetve a magyar szabványkörnyezetnek. Ezt követően koncepcióterv készült, azaz célirányosan az adott projektre vonatkozóan megkezdődött a műszaki megoldások kidolgozása. – Ennek az időigénye egy-másfél évre volt tehető. Ezt követte a két–két és fél évig tartó műszaki terv fázis, amikor már részletesebben kibontotta a tervező a teljes erőműre vonatkozó terveket.
Ezzel párhuzamosan pedig elkészült az előzetes biztonsági jelentés, amely a létesítésiengedély-kérelemnek volt az alapja. Ha ezeket az időket összeadjuk, láthatjuk, hogy ez egy óriási léptékű folyamat volt – emelte ki Szarvas Krisztián. Hozzátette, mivel a fővállalkozó a hatóság által is jóváhagyott kiviteli tervek alapján fogja elvégezni az építést és a technológiai szerelést, ezért a műszaki terület a háttérben már több hónappal vagy akár egy évvel előre várható kivitelezési tevékenységeket is előkészítenek a tervezőasztaloknál. (Fotó: PAKS II: Zrt.) (x) +++